Zártvégű alapok: Mik ezek, és tartoznak-e a portfóliójához?

A zártvégű alap egyedülálló befektetési eszköz. Bár van némi hasonlósága a hagyományos befektetési alapokkal – amelyek általában nyíltvégű alapok – akárcsak a tőzsdén kereskedett alapoknál (ETF), a zártvégű alap egészen más módon működik.

A zártvégű alapokban rejlő egyedi különbségek növelhetik a potenciális kockázatot vagy hasznot. Ha szeretne ezekbe az alapokba fektetni, akkor a lehető legtöbbet kell tudnia róluk – mind a pozitív teljesítmény valószínűségének növelése, mind a veszteség kockázatának minimalizálása érdekében.

A zártvégű alap alapjai

A zártvégű alap egy befektetési alap, amelynek korlátozott számú részvénye van befektetőknek eladható. A részvények száma a kezdeti nyilvános ajánlattétel (IPO) az alapból, és soha nem növekszik. Ez gyökeresen különbözik a nyíltvégű alapoktól, amelyekben nincs korlátozva a kibocsátható részvények száma.

A zártvégű alapoknak van nettó eszközértékük (NAV), de a piaci ár jelentősen eltérhet ettől az értéktől. Ennek az az oka, hogy felárral vagy kedvezményekkel kereskednek a megfelelő NAV-jukkal szemben.

A zártvégű alapokat is aktívan kezelik, ami azt jelenti, hogy rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy felülmúlják a piacot – ami a menedzsment szándéka –, vagy alulteljesítik azt. Ennek az aktív gazdálkodásnak köszönhetően a zártvégű alapok általában magasabb díjakat számítanak fel, mint a többi befektetési alap.

Mi történik, ha el akarja adni zártvégű alapjait?

Ha zártvégű alapokba kíván fektetni, az alap nem váltja vissza a befektetési jegyeket, ha úgy dönt, hogy eladja. tőzsdei kereskedés a nyílt piacon, az Ön azon képessége, hogy eladja az alap részvényeit, attól függ, van-e hajlandó vevő. Ez kevésbé likvidé teheti őket, mint a nyíltvégű alapok és a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek).

E korlátozások ellenére a zárt végű alapok valóban képesek felülmúlni a befektetési alapokat, az ETF-eket és az általános piacot. Ez az oka annak, hogy az emberek befektetnek beléjük, bár ezeknek az alapoknak a piaca bevallottan alacsonyabb, mint más alapoké.

Nyitott vs. Zártvégű alapok

A nyíltvégű alapok és a zártvégű alapok sok hasonlóságot mutatnak. Például:

• Mindegyik professzionálisan kezelt értékpapír-portfólió. Bár a nyíltvégű alapok vagy aktívan kezelhetők (azaz aktív kereskedéssel próbálják felülmúlni a piacot), vagy indexalapok (amelyek nyomon követnek egy mögöttes indexet, mint pl. S&P 500), a zártvégű alapok tisztán aktívan kezelt alapok.
• Mindegyik részvényárfolyamon alapul, amely naponta változhat. Mindkettő rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy bevételt generáljon osztalékból, valamint tőkenyereségből és -veszteségből az alapon belüli társaságok részvényeinek vásárlásakor és eladásakor.

Nagyjából itt ér véget a hasonlóság a két alaptípus között. Ezek többnyire nagyon különböző befektetési eszközök.

Különbségek a nyílt és zártvégű alapok között

• A fő különbség a zártvégű alapok és nyíltvégű alapok van a kibocsátott részvények száma. A fentebb említettek szerint a zártvégű alapok csak korlátozott számú részvényt kínálnak. Ezt a számot az alap indításakor határozzák meg.
• Ellentétben, a nyíltvégű alapok nem korlátozzák a kibocsátható részvények számát – innen ered a „nyílt végű” kifejezés. A nyíltvégű alapok annyi részvényt is eladhatnak, amennyire befektetői kereslet mutatkozik.
• Egy másik jelentős különbség a részvények árfolyama. Míg a zárt végű alapok diszkonttal vagy felárral kereskedhetnek, a nyíltvégű alapok nettó eszközértékükön kereskedhetnek. És bár az alapok nem vásárolnak vissza részvényeket a befektetőktől, a nyíltvégű alapok ezt rutinszerűen megteszik. A nyíltvégű részvények vétele és eladása egyaránt az alapon keresztül történik, nem pedig a nyílt piacon.
• A zártvégű alapok is nagyobb valószínűséggel tartanak alternatív befektetéseket. Ezek lehetnek származtatott ügyletek, devizák vagy akár határidős ügyletek. És mivel aktívabban kereskednek, a zárt végű alapok valószínűleg magasabbak kiadási arányok mint a nyíltvégű alapok.

Hogyan működnek a zártvégű alapok

A zártvégű alapok általában inkább speciális befektetési alapok. Például ahelyett, hogy az általános piacra fektetnének be, egy adott iparágra, például az egészségügyre vagy a technológiára, vagy egy földrajzi piacra, például a nemzetközi részvényekre koncentrálnak.

Zártvégű alapok részvényárfolyama

Hasonlóan más alapokhoz, A zártvégű alapok rendszeresen nyomon követett NAV-val rendelkeznek, amely a portfólió értékén alapul, osztva az alap által kibocsátott részvények számával. De a rendelkezésre álló részvények korlátozott száma miatt a NAV-nál magasabb vagy alacsonyabb áron kereskedhetnek. Ez magas kereslet esetén a NAV feletti prémiumot, gyenge kereslet esetén pedig kedvezményeket eredményez a NAV-nak. Ily módon a zártvégű alapok jobban ki vannak téve a befektetői keresletnek az alap befektetési jegyei iránt, mint a mögöttes nettó értékük.

Ha zártvégű alapba szeretne fektetni, akkor azt kedvezményesen kell megvásárolnia bróker számlán keresztül. Ez növeli annak valószínűségét, hogy nyereséggel el tudja adni. De ha a NAV feletti prémiumot fizet, nagyobb valószínűséggel veszít pénzt a tranzakcióból.

A tőkeáttétel használata

A zártvégű alapok hozama gyakran magasabb, mint nyíltvégű unokatestvéreik, részben az, hogy ők gyakran használjon tőkeáttételt a megtérülés növelésére. Például egy zártvégű alap pénzt kölcsönözhet részvények vásárlására. Ez a stratégia növeli a megtérülést, ha a piac emelkedik, de felnagyítja a veszteségeket visszaesés esetén.

Tegyük fel például, hogy egy alap 1 millió dollárt fektet be a Walmart részvényeibe, és további 1 millió dollárt kölcsönöz további részvények vásárlásához. A befektetés megtérülése egy év után 20% lehet (leszámítva a hitelfelvételi költségeket), 10% helyett, ha nem használtak volna tőkeáttételt.

A másik irányba haladva, ha ugyanazt a vásárlási rendszert használták volna - 50% alaptőke és 50% kölcsönzött forrás - és a Walmart értéke a részvények 10%-ot estek, akkor 20%-os veszteséget tapasztalna a befektetésén (plusz a hitelfelvételi költségek), nem pedig 10%-os veszteséggel, ha a tőkeáttétel nem lett volna használt.

Emiatt, a zárt végű alapok a leginkább a magas kockázati toleranciával rendelkező befektetők számára alkalmasak és hajlandóak elviselni egy rossz irányba történő befektetés lehetőségét.

Mindkét esetben általában egy zárt végű alap a tőkeáttétel alkalmazása miatt magasabb osztalékot fizetnek, mint a nyíltvégű alapok, akár emelkedik, akár csökken a részvény értéke. Ha az alapba történő befektetése 2000 dollár osztalékot fizetne egy tőkeáttétel nélküli pozíció után, akkor ehelyett 4000 dollárt kapna a tőkeáttétel alkalmazásakor.

Zártvégű alapok vásárlása

Ha zártvégű alapokba kíván befektetni, a legjobb, ha ezt brókerszámlán keresztül teszi meg. A brókernek szakosodnia kell a befektetési alapokra is. Minél többet kínálnak, annál valószínűbb, hogy zártvégű alapokat is kínálnak majd, mivel a zárt végű alapok sokkal ritkábban fordulnak elő, mint a nyíltvégű alapok. Íme a tippjeink hogyan válasszunk online tőzsdei brókert.

Még egyszer, a A zártvégű alapok vásárlásához a legjobb tanács az, ha az alapot a NAV-jához képest kedvezményesen vásárolja meg. Ezt úgy határozhatja meg, hogy az aktuális piaci árat összehasonlítja a NAV-val, amelyet úgy számítanak ki, hogy a portfólió értékét elosztják a kibocsátott részvények számával. Érdemes legalább 10%-os kedvezményt keresni, ami beépített profitot ad, ha a részvény árfolyama éppen a NAV szintjére emelkedik. És természetesen a nyereség még magasabb lesz, ha az alap prémiummal kezd kereskedni. Ez mind az alap nettó értékének emelkedéséből, mind pedig a diszkontról a prémiumra való átállásból származó előnyökkel járhat. Ez csak egy újabb példa arra, hogy a zárt végű alapok gyakran magasabb hozamot biztosítanak, mint a nyíltvégű alapok.

Mint minden típusú alap esetében, alaposan meg kell vizsgálnia a hosszú távú teljesítményét. A zártvégű alapokba való befektetés nem olyan egyszerű, mint a kedvezményes vásárlás és a prémium eladása. Még nagyobb jelentősége van magának az alapnak és a befektetési jegyének teljesítménye. Hiszen minél jobb az alap teljesítménye, annál nagyobb lesz a befektetői érdeklődés, ami növeli a részvényárfolyam prémium szintre emelkedésének valószínűségét.

A zártvégű alapok elemzésekor alaposan nézze meg az alap adósságrátáját. Ha megközelíti az 50%-ot, az alap rendkívül kockázatos lesz, még akkor is, ha a profitpotenciál nagyobb. Mérlegelnie kell saját kockázattűrő képességét, amikor eldönti, hogy kockázatosabb alapokba fektet-e be.

Az ETF-ek zártvégű alapok?

A rövid válasz az nem. A zártvégű alap nem tőzsdén kereskedett alap, és nem is hagyományos (nyíltvégű) befektetési alap.

A hagyományos befektetési alapokhoz hasonlóan az ETF-ek is megosztanak bizonyos közös jellemzőket a zártvégű alapokkal. Például mindkettő összevont befektetési alap, amely egyedi értékpapírok portfóliójába fektet be. Mindegyiknek saját NAV-ja van, és folyamatosan változó árakon kereskednek a tőzsdéken. Mindegyik rendelkezik költséghányaddal, osztalékot és tőkenyereséget (vagy veszteséget) fizet, és brókercégeken keresztül vásárolható meg. És a zártvégű alapokhoz hasonlóan kevés ETF is létezik, amelyek tőkeáttételt is alkalmaznak befektetési tevékenységeik során.

De befektetési szempontból az ETF-ek teljesen más állatok, mint a zárt végű alapok.

Például a nyílt végű befektetési alapokhoz hasonlóan az ETF-ek sem korlátozzák az általuk kínált részvények számát. A NAV-jukon is kereskednek, prémium és kedvezmény nem vonatkozik rájuk.

A legnagyobb különbség a kettő között az, hogy míg a zártvégű alapokat aktívan kezelik, addig az ETF-ek túlnyomó többségét passzívan kezelik indexalapként. Ez azt jelenti, hogy teljesítményük kifejezetten egy mögöttes indexhez van kötve. Ez a befektetési módszertan minimálisra csökkenti a tőkenyereséget is, mivel értékpapírokat nem vesznek vagy adnak el, hacsak nem változik az alapul szolgáló index összetétele.

Tudjon meg többet >>> Hogyan fektess be ETF-ekbe

A legjobb zártvégű alapok

Nincs garancia arra, hogy bármilyen befektetés pozitív hozamot hoz. Végül is lehetetlen megjósolni a jövőt. De ha zártvégű alapokba szeretne fektetni, valahol el kell kezdenie. Íme néhány példa a zárt végű alapokra, amelyek az utóbbi időben meglehetősen jól teljesítettek:

• Voya Emerging Markets High Dividend Részvényalap(IHD): Ez az alap a feltörekvő piacok osztalékfizető értékpapírjaira koncentrál.
• Aberdeen Total Dynamic Dividend Fund (AOD): Az alap a magas osztalékhozamú, de tőkenövekedési potenciállal rendelkező vállalatokra koncentrál. Az alap a saját iparágakban legismertebb cégek keverékét tartalmazza.
• PIMCO High Income Fund (PHK): Ez egy fix kamatozású alap, amely különböző szektorokból von le értékpapírokat. Az alapban a hangsúly a folyó bevételen van, de a tőke felértékelődésén is. Az egyik tényező, amellyel tisztában kell lenni, az az, hogy az alap alacsony minőségű, magas hozamú kötvényekbe fektet be.

Ez a lista nem javasolja az ilyen alapok egyikébe való befektetést sem. Ehelyett ez egy példa a rendelkezésre álló zárt végű alapokra. Feltétlenül végezzen kutatást, előnyben részesítve azokat az alapokat, amelyek kedvezményesen értékesítenek, és hosszú távú teljesítményük jó.

A zártvégű alapok előnyei és hátrányai

A zártvégű alapok nem gyengébbek 

A zártvégű alapok befektetése magasabb kockázati toleranciát igényel, mint a hagyományos befektetési alapok és ETF-ek. Leginkább azoknak valók, akik hajlandóak rá további kockázatot adnak portfóliójukhoz de csak kisebbségi pozícióval történik egy egyébként jól kiegyensúlyozott portfólióban.

A lehetséges hasznok nagyobbak, mint más alaptípusoknál, de a kockázatok is. A tőkeáttételes alapok esetében ez egyenértékű a személyes számlája fedezetű befektetésével. Ha kényelmetlenül érzi ezt, valószínűleg nem szeretne tőkeáttételes zártvégű alapba fektetni.

Győződjön meg róla, hogy alaposan ismerje meg a vásárolni kívánt zárt végű alapot, és vásárolja meg kedvezményesen. Ne hagyja figyelmen kívül azt az alapvető tényt, hogy az alapnak bizonyítottan stabil hozamokkal kell rendelkeznie. Ez követelmény minden olyan alap esetében, amelybe esetleg befektet, de még inkább egy zártvégű alap esetében.