Mi az a befektetési alap?

instagram viewer

A befektetési alap a befektetés egyik legegyszerűbb módja lehet, mivel több száz vagy akár több ezer mögöttes részvénynek és kötvénynek ad kitettséget, még akkor is, ha csak kis összegű befektetése van.

A legtöbb ember befektetési alapokba fektethet be olyan munkahelyi nyugdíjprogramon keresztül, mint pl 401k vagy egy takarékossági megtakarítási terv (TSP). Egyéni számlákon keresztül is vásárolhat befektetési jegyeket, bár nagyobb valószínűséggel találkozhat díjakkal, jutalékokkal és magas befektetési minimumokkal.

Ez az útmutató segít megérteni a befektetési alapokat és azt, hogy hogyan használhatja fel azokat beruházási terv.

Tartalomjegyzék
  1. Mi az a befektetési alap?
  2. Hogyan működnek a befektetési alapok
    1. A befektetési alapok típusai
    2. Befektetési Stratégia
    3. Befektetési minimum 
    4. Részvényosztályok
    5. Morningstar értékelés
    6. Kereskedési órák
    7. Elérhetőség
  3. Befektetési alap díjai
  4. Befektetési alapok vs. ETF-ek
  5. A befektetési alap előnyei és hátrányai
  6. A befektetési alapok feltételeinek szószedete
  7. Végső gondolatok

Mi az a befektetési alap?

A befektetési alap egy professzionálisan kezelt befektetési alap, amely részvényeket, kötvényeket és egyéb alapokat tart fenn. A befektetési alapok befektetők ezreitől gyűjtik össze a pénzt, ami lehetővé teszi, hogy az ember kis pénzösszegekkel nagyszámú értékpapírba fektessen be.

Az első befektetési alap 1774-ben indult Hollandiában, az Egyesült Államokon belüli kereskedést folytató első alap pedig 1924-ben kezdett kereskedni. A Massachusetts Investors Trust (MITTX) ma is nyitva áll a befektetők előtt.

Ahelyett, hogy válogatnia kellene, hogy mely részvényekbe fektet be, vásárolhat alaprészvényeket, és kitettséget szerezhet az alap portfólióján belül minden részesedéshez. Például egy befektetési alappal megteheti fektessen be az S&P 500-ba ahelyett, hogy minden egyes tag egyedi részvényeit vásárolná meg.

A befektetési jegyeket több egyéni és szakmai befektető birtokolja. Megvásárolhatja őket számos online brókercégen keresztül adóköteles és IRA-számlákon, valamint munkáltató által szponzorált terveken.

Az olyan régebbi brókerek, mint a Charles Schwab, a Fidelity vagy a Vanguard rendelkeznek a legszélesebb körű terhelés nélküli és tranzakciómentes alapokkal, ha ön kezelt számlán vásárol befektetési alapokat. A befektetési minimum akár 1 dollár is lehet. Valójában itt van egy lista a legjobb Vanguard befektetési alapok, referenciaként.

Hogyan működnek a befektetési alapok

Több ezer befektetési alap áll rendelkezésre, így a megfelelő alapok kiválasztása kihívást jelent. Sok befektető befektetési tanácsadó segítségét fogja kérni, de ha egyedül csinálja, vannak módok a lehetőségek szűkítésére.

Ha van fiókja egy online közvetítés, akkor képesnek kell lennie a befektetési alapok átvilágítására. De itt van néhány további információ arról, hogy a legtöbb befektetési alap mely kategóriákba tartozik.

A befektetési alapok típusai

Szinte minden hazai és nemzetközi befektetési szektorhoz létezik befektetési alap. Az alap tájékoztatójának elolvasása a legjobb módja annak, hogy megtudja, hogyan egyensúlyozzák az alapkezelők az eszközallokációt. A legtöbb alap a következő kategóriákba tartozik:

  • Saját tőke: Meghatározott piaci kapitalizációjú (nagy kapitalizációjú, közepes kapitalizációjú) vállalatokba fektet be, és kiemelheti a növekedési, kiegyensúlyozott vagy értékstratégiát.
  • Állandó jövedelem: Befektetési minősítésű és „szemét” hitelminősítésű állam- és vállalati kötvényeket tart. Ezeket néha jövedelemközpontú befektetési alapoknak nevezik.
  • Pénz piac: Rövid lejáratú adósságba, készpénzbe és készpénzhez hasonló eszközökbe fektet, hogy kamatot keressen. Ezek az alapok nem kockázatmentesek, és különböznek a FDIC-biztosított pénzpiaci számlák.
  • Index: Passzív befektetési alapok, amelyek megfelelnek egy adott részvény vagy kötvény teljesítményének.
  • Árucikk: Ismerkedjen meg az azonnali árupiaci árakkal vagy az árutermelők és a bányászati ​​részvények teljesítményével. Ezeket az alapokat hozzáadhatja a sajátjához Minden időjárási portfólió.
  • Eszközallokációs alapok: Ezek az alapok agresszív, kiegyensúlyozott vagy konzervatív kockázati toleranciával rendelkező részvényeket és kötvényeket tartanak, hasonlóan robo-tanácsadók. Ilyen például a 60/40 arányú portfólió, amely 60%-ban részvényekből és 40%-ban kötvényekből áll.
  • Cél dátum: Olyan alapok, amelyek konzervatívabb eszközallokációt alkalmaznak, amikor közeledik a becsült nyugdíjas évéhez.
  • Hibrid/több eszköz: Különféle eszközökbe fektethet be. Több befektetési alap birtokában lehetnek „alapok alapjai”.

Befektetési Stratégia

Minden alapot legalább egy kezelő kezel, és két befektetési stratégiával rendelkezhet:

  • Aktívan kezelt: Megpróbálja felülmúlni benchmark indexét (vagyis megverni a tőzsdét)
  • Passzív index alap: Megfelel az alapul szolgáló index éves teljesítményének. Ezeket indexalapoknak nevezzük.

A legtöbb befektetési alapot aktívan kezelik, és megpróbálják felülmúlni a piacot. Ennek eredményeként a legtöbb alap befektetési díja viszonylag magas. Könnyű azonban passzívan kezelt befektetési alapokat találni, és követni a Három alap portfólió hogy sok befektető (beleértve a korengedményes nyugdíjasokat is) követi.

Befektetési minimum 

A befektetési alapok másként működnek, mint az egyes részvények és ETF-ek, ahol a befektetési minimum egyetlen részvény ára (vagy akár 1 dollár, ha a bróker töredékes befektetést kínál).

Ehelyett a befektetési alapok általában eltérő kezdeti és későbbi minimumokkal rendelkeznek.

Például szükség lehet rá fektessen be 1000 dollárt kezdetben (ami magasabb, mint a részvényeknél és az ETF-eknél), de a jövőbeni befektetéseihez akár 1 dollár is szükség lehet egyszerre.

Azonban, Fidelity Investments nincs minimális befektetése sok Fidelity által kezelt befektetési alapba, és a Schwab csak 100 dolláros kezdeti kötelezettségvállalást igényel ajánlatai többségéhez.

A brókercég által kezelt alapoknál jellemzően alacsonyabbak a befektetési minimumok, mint a független alapcsaládok által kínált hasonló alapok (ezt hűségjuttatásnak kell tekinteni). Sok diszkont brókercég nem biztosít házon belüli alapokat, de van egy listája a kurált alapokról, alacsonyabb díjakkal és minimumokkal.

Részvényosztályok

A legtöbb befektetési alap különböző részvényosztályokat kínál, amelyek hatással vannak az alapok előzetes és folyamatos díjaira.

Három különböző befektetési jegyosztály létezik:

  • V: Valószínűbb, hogy magasabbak a kezdeti díjak (elöljáró terhelés), de kevesebb a folyamatos díja. Ezek a részvények általában jobbak a hosszú távú részesedéshez.
  • B: Kisebb valószínűséggel lesznek előzetes díjak és jutalékok, de eladáskor visszaváltási terhet számíthatnak fel. Lehetőség van lemondani a háttérdíjakról, ha végül A osztályú részvényekre váltja át.
  • C: Általában kevesebb elő- és háttérdíja van, de magasabb költséghányadot számíthatnak fel. Ezekről a díjakról azonban általában nem lehet lemondani.

Általában az A osztályú részvények rendelkeznek a legalacsonyabb éves költséghányaddal a három részvényosztály közül. Az alap tájékoztatója ismerteti az egyes befektetésijegy-osztályok költségeit.

Morningstar értékelés

A befektetési alapok közel egy évszázada léteznek, ezért rengeteg kutatási és minősítő eszköz létezik. A Morningstar értékelések a legelismertebbek, mivel összehasonlítja az alap közelmúltbeli teljesítményét társaival 1, 5 és 10 éves periódusban.

Mint mindig, a múltbeli teljesítmény nem jósolja meg a jövőbeli eredményeket, de ez egy mérőszám egy adott alapkezelő vagy befektetési stratégia múltjának elemzéséhez.

Kereskedési órák

A befektetési alapok csak naponta egyszer kereskednek a tőzsdezárást követően. Az alap nettó eszközértékének (NAV) és a portfólió-állományok záróárának módosítása után a befektetők láthatják, hogy hány alapot adnak el vagy vásárolnak.

Összehasonlításképpen, a részvények és az ETF-ek kereskedése igény szerint történik a bróker kereskedési óráiban. A legtöbb befektető számára ez 9:30 és 16:00 óra között van (EST).

Elérhetőség

Előfordulhat, hogy a brókerek nem engednek meg vásárolni bizonyos alapokat, vagy a befektetési minimum rendkívül magas lehet, ha igen. Például vásároljon egy Vanguard alapot a Schwab-on.

Ezenkívül az alapkezelők bezárhatják az alapot új befektetők előtt, ha túl sok vagyonnal rendelkeznek. A túl nagy alapok esetében kihívást jelenthet a megfelelő egyensúly helyreállítása és az új készpénz befektetése, hogy a legjobb hozamot biztosítsák a befektetőknek.

Befektetési alap díjai

A kényelemnek ára van, mivel a befektetési alapkezelő és az alapkezelő díjat számít fel a működési költségek kifizetéséért és a fizetésért. Az aktívan kereskedett befektetési alapok jelentős díjat számítanak fel magasabb kezelési díjak, mint az ETF-ek a magasabb működési költségek miatt. Íme néhány díj és egyéb költségek, amelyekre befektetési alapokba fektetésekor számíthat.

  • Éves költséghányad: Tartalmazza a százalékos alapkezelési díjakat. Ez a díj általában 0,10% vagy kevesebb az indexalapok esetében, szemben az aktívan kezelt alapok 0,50-1,00%-ával. Néhány befektetési alap MER jóval 1,00% felett van.
  • 12b-1: Tartalmazza a marketing és forgalmazási költségeket, százalékos alapú, és 1%-os felső határa van. Nem minden alap számolja fel ezt a költséget, de ez viszonylag gyakori.
  • Eladási terhelések: Az alapok előterhelést (a vásárláskor) vagy hátsó terhelést (részvények eladásakor) számíthatnak fel. Egyes brókerek bizonyos alapoknál elengedik ezeket a díjakat.
  • Tranzakciós díjak: Kereskedési platformja jutalékot számíthat fel a részvények vásárlásáért vagy eladásáért. A brókerek vételi vagy eladási megbízásonként 0 és 75 USD közötti összeget számítanak fel.
  • Korai visszaváltási díjak: Egyes alapok lejárat előtti visszaváltási díjat számítanak fel, általában a részvények vásárlása után 30 nappal történő eladásakor.
képernyőkép a befektetési alap díjszabásáról
Képernyőkép a befektetési alap tájékoztatójának díjszabásáról.

A fenti képernyőkép szemlélteti a különböző díjakat, amelyek egy tipikus részvénybefektetési alap díjaira vonatkoznak. Nézze meg, hogy brókere kínál-e terhelés nélküli, tranzakciós díjmentes befektetési alapokat minimális díjak fizetéséhez. Ezenkívül lehet találni olyan alapokat, amelyek csak költséghányadot számítanak fel.

Befektetési alapok vs. ETF-ek

Befektethet befektetési alapokba és ETF-ekbe (tőzsdén kereskedett alapok), és hasonló befektetési eredményeket érhet el. A legtöbb régóta működő brókercég, amely eredetileg befektetési alapot indított, ETF-ek megfelelőt kínál alacsonyabb befektetési minimumokkal és költséghányadokkal.

Íme néhány fő különbség a két termék között:

Befektetési alapok ETF-ek
Költségarány Általában magasabbak, mint az ETF-ek, 0,50% és 1,00% között Szinte mindig alacsonyabb 0,01%-ról 0,25%-ra
Egyéb díjak Fizethet terhelési díjat, tranzakciós díjat és 12b-1 Egyes brókerek értékesítési jutalékot számítanak fel a vásárlásért vagy eladásért (ügyletenként legfeljebb 5 USD), bár a legtöbb ilyen jutalékmentes
Minimális befektetés Alaponként és brókerenként változik. A kezdeti befektetés általában 100 és 5000 dollár között van, de a későbbi befektetések akár 1 dollár is lehetnek. Egy részvény ára. Egyes brókerek töredékes befektetést kínálnak.
Kereskedési órák Az ügyletek a kereskedési nap végén rendeződnek Piaci nyitvatartási időben bármikor vásárolhat vagy eladhat

Általában döntenie kell a 401k vagy egy IRA. Sok munkáltató által biztosított terv azonban csak befektetési alapokat kínál, mivel naponta egyszer kereskednek, és könnyebben kezelhetők egy csoport számára.

Ráadásul a legtöbb befektetési alkalmazások megkönnyíti az ETF-ekkel és részvényekkel való kereskedést, mivel vagy nem kínálnak befektetési alapokat, vagy csak néhány van terhelés és jutalék nélkül.

A befektetési alap előnyei és hátrányai

Profik:

  • Azonnali diverzifikációt kínál
  • Számos befektetési stratégiát képes kezelni (aktív és passzív)
  • Potenciálisan alacsony befektetési minimumok
  • Rengeteg terhelés nélküli, díjmentes alap áll rendelkezésre

Hátrányok:

  • Magasabb díjak, mint a hasonló ETF-eknél
  • Csak naponta egyszer kereskedjen
  • Nem minden brókernél kapható
  • Több részvényosztálya is lehet

A befektetési alapok feltételeinek szószedete

A befektetési alapoknak számos olyan összetevője van, amelyekkel más befektetési lehetőségekkel nem találkozhatsz. Íme néhány fontos meghatározás.

Menedzsment költségek aránya (MER): Minden részvényes éves vagyonkezelési díjat vagy MER-t fizet mindaddig, amíg birtokában van az alapnak. Az alap tájékoztatója felsorolja a bruttó ráfordítási arányt és a nettó ráfordítási arányt (a teljes költség a díjmentesség után).

Alapcsalád: A befektetési alapot biztosító befektetési társaságra utal. Néhány vezető alapcsalád a következőket tartalmazza:

  • Amerikai alapok
  • Schwab Károly
  • Hűség
  • Franklin Templeton
  • Thrivent
  • WisdomTree
  • Élcsapat

Betöltési díj: Jutalékot számít fel az alapcsalád, amikor részvényeket vásárol vagy ad el. Számos üresjárati alap létezik, amelyek nem számítanak fel terhelési díjat.

Nettó eszközérték (NAV): A részvények árfolyama nem feltétlenül olyan fontos a befektetési alapoknál, mint ahogyan részleges részvényeket vásárolhat. Kiszámolhatja azonban az egyes befektetési jegyek értékét és befektetési egyenlegét, ha elosztja az alap portfólióértékét (a kötelezettségekkel csökkentve) a forgalomban lévő részvények számával.

Terhelés nélkül: A brókercégek elengednek minden értékesítési terhet és tranzakciós díjat egyes alapoknál és alapcsaládoknál. Ezeket az alapokat kölcsön nélküli alapoknak nevezzük. A befektetők csak az éves költséghányadot és potenciálisan 12b-1 díjat fizetnek.

Portfólió Forgalom: Az elmúlt év során eladott portfólióállományok százalékos aránya. A magas forgási ráta általában magasabb kiadási arányt jelez, mivel több kereskedési díj van a portfólió egyensúlyának helyreállításához.

Tranzakciós díj: Az online közvetítői jutalék befektetési jegyek vásárlásáért vagy eladásáért számít fel. A díj általában 0 dollár az online kereskedések esetén, de akár 75 dollár is lehet a telefonos és bróker által támogatott tranzakciók esetén.

Végső gondolatok

A befektetési alap lehet a legjobb (és egyetlen) módja egy diverzifikált munkahelyi nyugdíjterv felépítésének. Hasznosak lehetnek az önirányító számlák esetében is, ha alacsony folyamatos befektetési minimumokat szeretne, és elkerülheti a folyamatosan ingadozó részvényárfolyamok volatilitását, amellyel az ETF-ek találkoznak.

Sok aktívan kezelt alap azonban viszonylag magas díjakat von maga után, ami csökkenti a befektetés hozamát, ezért az ETF-ek gyakran jobb megoldást jelentenek. Olyan brókercég megtalálása, amely terhelések és jutalékok nélkül kínálja a kívánt alapokat, szintén kihívást jelenthet, ha harmadik féltől származó alapszolgáltatót szeretne igénybe venni.

click fraud protection